2012. december 22., szombat

1. évad 2. rész

 Sziasztok! *.*
Meghoztam a második fejezetet. Elnézést a heyesírási hibákért nagyon siettem vele, remélem elnyeri a tetszéseteket:))) Sok benne a káromkodás és még lesz is a történet során de ez Adam karakterének a része szóval.. Bocsi:/ (Én maga nem beszélek ám így:)

Puszi: Vanessa ;) <3

               ..:Senki sem tökéletes:..


[Adam szemszöge]



- Jóóóóó reggelt Adaaaaaaaaaaaam! - üvöltött a pofámba Kevin,  a bátyám.

- Orrba baszlak! - figyelmeztettem "kedvesen".
- Én is szeretlek! - bár nem láttam, tudtam, hogy vigyorog. - Én voltam az első "csörgés" öcsöm-
pöcsöm. A következő rosszabb lesz!
Erre a reakcióm egy fáradt nyögés volt. - Menj a picsába!
- Hát jó - ment ki a szobából tetsz sértődötten én meg vissza aludtam. Nem sokkal később a két kisebb testvérem rontott be.
- Adam, Adam! Kelj feeel!! - ugráltak a hátamon. Felmordultam, fogtam mind a kettőt és az ágyhoz szorítottam őket. - Kevesek vagytok hozzám csírák! - vigyorogtam a képükbe - És most tűnés! - mutattam az ajtó felé.
- Elmondunk anyunak! - rikácsoltak egyszerre.
- Jaj.. Bruce..legalább te légy férfi! - ordítottam az öcsémre.
- Én még nem lehetek férfi mert még csak 6 éves vagyok te segg!
- A kisfiúk nem beszélnek így.
- Dehogynem! - nyújtotta ki a nyelvét és futott ki a szobámból. Visszafeküdtem az ágyamba és szépen visszaaludtam. De tudtam, hogy ezzel még semmi sincs rendben. Most jön csak a java!.. Arra ébredtem, hogy valami nedves és hideg folyik az arcomra és a nyakamba, lefolyva a felsőtestemre.
- Normális vagy baszd meg?! - ugrottam fel ijedtemben.
- Öltözz fel, aztán húzd le a segged mielőtt én rúgom le! És ne merj még egyszer ilyen hangon beszélni velem, mert különben a fogaid selejtezőt játszanak a bent maradásért öcsi! - állt előttem egy kancsóval Nina.
- 15 perc...
-10! Gyerünk!
- Akkor talán menj ki!
Önelégülten kivonszolta a hatalmas seggét én pedig felkaptam a farmerem, a fehér pólóm és a pulcsim, majd fogat mostam. Ez volt 10 perc. Még 15 mire beállítottam a hajam. De legalább nem látszott rajtam a másnaposság. Felkaptam a jóformán üres táskám és leszáguldottam a lépcsőn.
- Jó reggelt anya! - nyomtam egy puszit az anyám arcára.
- 8:10 van... 5 perc alatt nem érsz be a suliba! Nem megkértelek, hogy ne ezzel kezd az évet.
- Nem ezzel kezdtem anya. Az első nap nem késtem. Ma már be sem megyek az első órára, majd Kevin bevisz a másodikra.
- Rendben. De többet ne forduljon elő.
- Imádlak anyu. Különben se igazságos, hogy nekem már megy a suli a többieknek meg nem.
- Ma együtt reggelizünk menj az asztalhoz, mindenki rád vár.
- Oké.
Az asztalnál már mindenki ott ült. Apa, anya, a nővérem Nina, a bátyám Kevin, a húgom Susie, az öcsém Bruce, a nagybátyám Joe és az ő lánya Gwen. Velük egy percig sem unalmas az élet. Apa zsaru, 47 éves és már vagy 130 embert szerelt le. Szőke hajú, zöld szemű és humora nagyon ott van. Őt aztán nem lehet becsapni. Mondjuk rajtam kívül... Nekem mindig sikerül. Eléggé érzékeny rám.. Nem nagyon "bír" fogalmazzunk úgy. Anya 39 éves pincérnő egy kávézóban. Halálra dolgozza magát de nekünk ezt nem mutatja. Vagyis inkább próbálja nem mutatni. De engem nem ver át. Sötét barna egyenes haja van és kék szeme. Rá ütöttem. Ha egy anya lehet jó fej akkor ő az. De komolyan. Mikor apám lesittelt lopásért akkor is ő hozott ki. Pedig apát nem könnyű meggyőzni. Aztán ott van még a nővérem Nina. Ő 20 éves és egyetemre jár de még mindig otthon lakik. Kiállhatatlan nőszemély. Férfi legyen a talpán aki őt elveszi... De tényleg. Folyton üvölt és verekszik és ha valamit mond az úgy van. Előre sajnálom azt akit ügyvédi pályafutása során az ellenfele lesz. Már ha lediplomázik. Bár ahogy ismerem tuti, hogy megfenyegeti a vizsgáztatókat. Ő is anyára ütött inkább a barna hajával és kék szemével. Ott ül még a bátyám Kevin is aki a család idiótája. 19 éves és idén kezdte a fő sulit valami sport diplomával. Ő is zsarunak készül mint apa. Ha az ember rájuk néz, mint 2 tojás. Szőke göndör haj és zöld szem. Mint az ikrek. Amúgy nagyon egy hullám hosszon vagyok a bátyámmal. Jobban mint bárki mással. Olyan pót apa féle mivel apa elég keveset van itthon... Most jön az apró nép... Bruce és Susie ikrek és 6 évesek. Náluk a gének megosztottak. Barna haj, zöld szem. Nincs náluk rosszabb gyerek ezen a földön. Tavaly karácsonykor felgyújtották a Karácsonyfát. Kissé kellemetlen volt. Nos, az a két ember aki kimaradt Joe bácsi és a lánya. Joe bácsi világ életében szeles volt. Komolyan. Percenként fingik. Borzasztó. Gwen pedig 13 éves és aranyos vele nincs semmi baj. Igazából mindenkivel el vagyok. 
- És milyen a gimi Adam? Hogy tetszik? Nem minden nap kilencedikes az ember.
- Tizedikes vagyok Joe bácsi és köszönöm remek.
- És mi van a lányokkal? Sose hoztál fel egyet se csak fiúkat.. Mi van fiam csak nem kerültél be a show bizniszbe?
Erre a kérdésre Kevinnek kijött a tej az orrából, a kicsik értetlenül néztek körbe, Gwen nevetett, anya szintén, apa csalódottan nézett ( ő elhitte!) Nina pedig gúnyosan nézett.
- Nem Joe bácsi csak nem szeretem felhozni őket.
- Ez is miattad van Carla. - nézett az anyámra.
- Mit miattam?! Te fingod szét a lakást.
Úgy döntöttem ezt a beszélgetést jobb ha nem hallom, így oldalba löktem Kevint, majd leléptünk.
- Hát jó napot és vigyázz magadra.. Ne állj szóba idegenekkel és valaki megpróbál verni csak kiáltozva fuss az igazgatói irodába.
- Kevin elmúltam 6. - szóltam oda neki majd kiszálltam a kocsiból. - Kösz a fuvart.
 Bevágtattam a suliba ahol a diákok épp szétszórva élvezték az első szünetet. Mindenkinek végigköszöntem majd a szekrényemhez indultam. A szekrényem mellett ott állt Vanessa. Áááá.. Szóval övé a mellettem lévő szekrény. Remek! Bevallom nagyon bejön a csaj. Tulajdonképpen ez régen kölcsönös volt. Sőőőőt.


/1 évvel és 3 hónappal ezelőtt/




- Szia! - köszöntem rá a mellettem ülő igen szép csajra.


- Helló. - villantott rám egy nagyon édes mosolyt.
- Adam vagyok. Hogy hívnak szépségem?
- Vanessa.
- Hát.. örülök, hogy megismerhettelek Vanessa. Mi az oka annak, hogy egy ilyen gyönyörű lány egyedül ül egy kávézóban?
- A barátnőmmel találkoztam de el kellett mennie így egyedül maradtam.
- Most már nem vagy egyedül... - kezdtem el a beszélgetést.
- Vettem észre.. És mi az oka, hogy egy ilyen klassz srác egyedül mutatkozik?
- Téves észrevétel. Most is beszélgetek valakivel.
- Óóóó.. értem - mondta bujkáló mosollyal.
Elbeszélgettünk egy darabig és bevallom egészen elvarázsolt a csaj így el is hívtam randira. Elvileg egy séta lett volna csupán az egész. de bevallom nekem ez a séta nem csak egy séta volt. Olyan volt mint egy... nem is tudom... mintha egy hosszú álomból ébredtem volna. Végre valaki rám volt kíváncsi. Rám. És nem másra. Rengeteg dolgot megtudtam a lányról, de róla magáról senkinek nem beszéltem. Ő volt az én titkom. Mint egy napló ami minden titkomat őrzi. Eltelt egy hónap és azt hiszem beleszerettem.Sokszor sétáltunk, elmentünk vidámparkba meg Isten tudja hova. De akkor megtörtént az amitől rettegtem. Túlságosan közel engedtem magamhoz. Olyan oldalamat látta meg amit senki sem látott még. Azt az Adamat aki nem csak egy tökéletes arc mögé bújik. November 23.  Egy kávézóban találkoztam Vanessával. Gyönyörű volt mint mindig. De most gondterhelt volt az arca.
- Mi a baj?
- Semmi.... Semmi..csak álmos vagyok ennyi.
- Rendben. - mondtam gyanakvón. - Mit kérsz enni?
- Salátát... Adam mi van köztünk?
- Tessék? - néztem rá döbbenten.
- Mit érzel irántam?
Egy darabig tétováztam, de végül megmondtam azt ami a szívemet nyomja.
- Szeretlek. - úgy tűnt nem könnyebbült meg attól amit mondtam így oda hajoltam hozzá, hogy megcsókoljam mire elhúzódott és megszólalt.
- Engem nem érdekel az az arcod, amit másoknak mutatsz. Sőt. Hidegen hagy. Értsd meg. Ha engem szeretnél meg kell nyílnod. Meg kell mutatnod valamit magadból azt ami más mint amit a többiek látnak, ugyanis csak abba tudok beleszeretni. Ami mindenkié az nem érdekel. Különleges csak akkor lehetsz az életemben, ha meg mered nyitni a lelked, és nem félsz átadni magad nekem. Nem kellenek álarcok, hiszen ha velem vagy, nem eshet bántódásod. Azért vagyok itt mert szeretlek. De meg kell értened: nem szerethetek valakit aki igazából nemis te vagy.
Erre nem nagyon tudtam mit mondani.. Meglepődtem. Rátapintott a lényegre. De nem mutathattam meg neki az igazi valómat. Azt senki sem láthatja. Két ember van aki ismeri..és az Izabella az unoka testvérem és Chris . Csak ők tudják az igazat rólam. Ha kiderülne miket csinálok sittre kerülnék az tuti.. Még anya se tudna megvédeni, se apa. Már ha megpróbálna.
- Ez vagyok én. - nyögtem ki nagy nehezen.
- Azt mondod ez vagy te.
- Igen.
- Hát jó. Jó tudni, hogy ilyen vagy.
- Ezt, hogy érted?
- Azt hallottam játékos vagy. De azt reméltem velem más a helyzet... De úgy tűnik tévedtem..
- Ne mond ezt.. Én tényleg szeretlek és járni szeretnék veled.
- Ohhhh..persze.. Jó.. Akkor játszunk. Beszélgessünk, veszekedjünk. Beszéljünk 24-ből 12 órát. Írjunk egymásnak jó reggelt és jó éjt üzeneteket mindennap. Lógjunk egymás barátaival. Randizzunk. Telefonáljunk egész éjszaka. Fogjuk egymás kezét. Csókolózzunk, ölelkezzünk. Ó, és aki először szerelembe esik az veszít. Ja és természetesen aki veszít az én leszek, mert számodra ezt jelenti egy kapcsolat. Felszínesség Adam... Felszínesség.
- Ki mondta ezt neked? -kérdeztem idegesen.
- Valaki aki úgy ismer mint senki más.. Felnyitotta a szemem, hogy ismerhettelek ennyire félre?? Jézusom!
- Sajnálom ha így érzel Vanessa.
- Te sajnálsz?! Én sajnállak téged.. - felvette a kabátját és  elviharzott. Csak néztem utána. Vajon ki beszélt neki rólam? És vajon mit? Mert, hogy ez nem volt minden az is tuti. ezen nem akadna fenn ennyire? csak két ember van aki mondtahott rólam neki valamit.. De ők miért tették volna? Chris a legjobb barátom. Sose árulna el. Azonkívül nem is ismeri Vanessát. Izabella meg végképp nem. 3 hónap telt el és azóta egyszer se beszéltem Vanessával, nem láttam nem hallottam róla. Mintha meghalt volna. Épp készültem a moziba menni Chrissel, hogy bemutassa a legújabb barátnőjét. Nem volt sok kedvem hozzá, de elmentem. A moziba kifizettem a jegyet majd bementem a moziba. Amikor beléptem azt hitten csak álmodom.. De komolyan. Chris mellet a széken ott ült és nevetett életem szerelme. Mintha valaki élőben lefestette volna előttem a rém álmomat és pénzt kért volna érte. Nem is rossz  üzlet. Valamin nagyon nevetett. Istenem milyen szép volt.
Amint meglátott lefagyott a mosoly az arcáról és döbbenten nézett.
- Adam ő a barátnőm Vanessa. Vanessa ő a legjobb barátom Adam.
- Szia. - köszönt ártatlan mosollyal.- Örülök, hogy megismerhetlek.
- Szia, én is. - mosolyogtam vissza. Az egész olyan volt mint valami rossz szappan opera. Folyton csókólóztak meg minden míg a fölösleges harmadik személy (én) ült és megpróbált nem odanézni. Megpróbáltam elfogadni a helyzetet. de meghaladta a képességeim.

/Most/

Azóta 1 éve vannak együtt. Nagyjából elfogadtam. Sőt sokszor azon kapom magam, hogy dühös vagyok Vanessára, ami haladás.  
- Szia. - lépett oda hozzám hirtelen, mosolyogva, gyanúsan kedvesen.
- Helló. Mit akarsz?
- Miért hiszed azt, hogy csak akkor vagyok kedves veled ha akarok valamit? - összeráncolt szemöldökkel meredtem rá.
- Na jó akarok valamit. - ismerte be.
- Na mit?
- Van egy nagyon kedves barátnőm...- Na ne! Most tényleg össze akar hozni valakivel.
- Bocs de nem igazán...
- Kérlek.. Adj neki egy esélyt. Szép, kedves, jó fej. De neki nehogy elmond, hogy beszéltem veled mert kinyír.
- Nem is tudom...
- Légyszi. Nagyon bejössz neki.
- Oké..- adtam be a derekam, mire ő a nyakamba ugrott, de láttam rajta, hogy már meg is bánta.
- Ne haragudj.
- Semmi. Hogy hívják?
- Kit?- túrt a hajába zavarában.
- A csajt. - nevettem fel.
- Jaaa.. Monica.
- Ő az aki mindig veled mászkál?
- Igen.
- Jó csaj. Punk.
- Az és nagyon jó fej.
- Majd szünetbe megkeresem.
- Rendben és köszi. - mosolygott rám.
- Nincs mit.
Amint becsöngettek rohantam a terembe. Nem tudtam milyen óránk van, de mindegy is mert csak spanyol cucc van nálam. És ni csak pont spanyol van.
- Lógtál? - vigyorgott rám Chris.
- Persze. -mondtam. - Miről maradtam le?
- Ordított az osztályfőnök bejött spanyol előtt, hogy hol vagy, mert nem fogadja el az igazolásod és elege van belőlünk.
- Nincs is igazolásom.
- Gondoltam. - röhögte el magát.
- Elmegyünk pénteken szörfözni?
- Áááá.. Most nem jó. - közölte.
- Miért? Mindig megyünk. - néztem rá értetlenül.
- Mert holnap (péntek) lesz az évfordulónk.
- Nekünk? - kérdeztem csodálkozva.
- Nem.. Nekem és Vanessának. Elviszem oda ahol először találkoztunk.
- És az hol volt? - tettettem érdeklődést.
- Disneyland-ben.
- Szóval a helyett, hogy velem szörföznél elmész Disneyland-be?
- Aha.
És itt vége is szakadt a beszélgetés mert becsöngettek és bejött a spanyol tanár.
- Buenos días!
- Usted también senor.
Ha valamiben jó vagyok az a spanyol és az irodalom ( meg a sütés-főzés de az most nem érdekes)
Elvégre ezt a két tantárgyat tanulom emelt szinten. Ma volt 2 spanyol 2 irodalom és 2 francia, mert az első héten még csak a tagozatoknak megfelelő tantárgyak vannak. A-sok ( minden évfolyam) : matek, biosz és föci. B-sek (minden évfolyamban) : Spanyol, francia, irodalom. C-sek (minden évfolyam) : tesi, infó. D-sek (minden évfolyam): kémia, fizika. E-sek (minden évfolyam) :
töri, rajz.  És itt ki is fújt. Szívem szerint a c-sekhez mentem volta infóra és tesire de nem akartam, hogy apa belőlem is zsarut csináljon. Pff. Dupla spanyol és irodalom után sorba álltam a büfé előtt ( ma olasz nap volt.. pizza)  aztán elmentem a tesi terembe és megláttam azt a Monicát vagy kit. Ha már megígértem akkor miért ne? Lehet tényleg jó arc nekem meg le kell foglalnom magam valamivel. Dühöngve rugdosta a cuccait ki az ajtón.
- Bruce Lee is itt van valahol? - kérdeztem mire felkapta a fejét. 
- Ez azedzés utáni levezetés része. 10 rúgással kituszkolni a táskát az ajtón. - válaszolta lihegve.
- Kábé 15-nél tartasz!
- Atyaúristen..... vagy csak egy sima matek zseni? - kérdezte mosolyogva.
- Maradjunk az Atyaúristennél!
- Felőlem dumálgathatunk még egy kicsit de segíthetsz is ha akarsz.
Egy rántással kiemeltem a táskát az ajtó fogságából majd egy laza mozdulattal a vállamra dobtam.
- Ezt nevezem belépőnek.. Hanyatt is kellene dobnom magam? - kérdezte gúnyosan.
- Megelégszem egy randival is.
- Nem bánom. - játszotta meg a nagylelkűt.
- Tudsz szörfözni?
- Persze.
- Akkor holnap suli után haza kísérlek és elmegyünk a partra.
- Rendben. - mondta kicsit szégyenlősen.
- Akkor ezt megbeszéltük. - siettem  a terembe franciára.
Igazából tényleg jó fej a csaj. Sőt. Ebből még lehet is valami. Szépnek is szép. Humora is van. A dupla franciát sikeresen túléltem így kevésbé lestrapáltan mentem haza.  - Szia Gwen... Hát a többiek? - kérdeztem az éppen varró (!) unokatesómat.
        
                                                                     ***

 - Apu (Joe bácsi)  WC-én természetesen, Kevin PS-ezik, Nina latint tanul, anyukád dolgozik. apukád most hívott, hogy későn jön mert épp fenyít egy férfit (?) aki nem akarja bevallani, hogy lopott. Bruce TV-zik, Susie pedig babázik.
- Ebéd?
- Nincs. Rád vártunk.
- Na jó..főzök valamit.

Kivettem a hűtőből pár hozzávalót a pizzához. Imádok sütni és főzni az olyankor kikapcsol. Élvezem, ahogy elkészítem, élvezem, ahogy az embereknek ízlik amit készítek. De sajnos ebben nekem nincs jövőm. Az én jövőm a gimi végén véget ér vagy talán még előbb. 1 óra alatt kész is lett a pizza. Mindenkinek ízlett így hát nem sok maradt. 2 szelet anyuéknak.

Nem sokkal később valaki kopogott a szobám ajtaján.
- Na mesélj mi volt ma öcskös. - ült le mellém Kevin. - Olyan búval baszott vagy..
- Röviden? Randim lesz egy jó csajjal, életem szerelme pedig holnap ünnepli az évfordulóját a legjobb barátommal.
- Még mindig nem vagy túl Vanin?
- Mindig azt hiszem, hogy igen de aztán mindent felborít.
- Miért mit csinál?
- Létezik.  - Ez súlyosabb mint hittem...
- Miért? - néztem rá furán.
- Mert úgy beszélsz mint Zac Efron a HSM-ben.
- Ne már!
- De már!
- Tök mindegy! Léptem.
- Hova? Minden nap 7-kor elmész valahova és szarsz 10-ig hazajönni..
- Nem mindegy?
Rohadtul elegem van abból, hogy mindig mindenki beleszól az életembe. Miért nem lehet szó nélkül hagyni?! 


                                                                  ***

- Pénzt hoztad? - kérdeztem a sráctól.
- Ja... Tiszta az anyag?
- Persze. Nálam mindig tiszta. Vagy meghazudtolsz?

- Nem, dehogy. Itt a pénz.


Zsebre vágtam, odaadtam neki az anyagot majd leléptem. Mára be is fejeztem. Persze magamnak is raktam el egy kis zacskóba. Elindultam Los Angeles legbrutálisabb szórakozó helyére a haverokhoz. Ott aztán minden van... Drog, pia, szex..Brutális. De mindennap kijárok ide. Miután bepiáltam és bedrogoztam magam már csak halvány emlékeim vannak arról, hogy egy csajjal smárolok. De tovább menni nem tudtunk mert haza mentem. Apa zsaru. Tuti szagot fog. Így is óvatosan kellett belopóznom a házba, mert pia szagom volt és a szememen látszott, hogy be vagyok lőve. Simán ment minden nap.. megcsinálom. Lefekvés előtt megnéztem azt a képet amit féltve őriztem idáig... Egy képet amin én és  Vani öleljük egymást. Ilyenkor eszembe jut, hogy talán mégse kéne ezt tennem magammal... De már nincs visszaút. Belekerültem... Drog díler vagyok. Mondanám, hogy a családomért teszem, de amellett, hogy egy önző dög vagyok hazug is lennék. Csakis magam miatt teszem mert sajnáltatom magam. Végre kimondtam. Még helyre tehetem az életem, de teszem mert nem tudom. Ez az egyszerű oka. Én nem vagyok Chris. Ő tökéletes minta fiú. Ő bele se keveredett volna. Én nem vagyok tökéletes...


























3 megjegyzés:

  1. Kedves Vanessa!
    Nos hát....először is..nem rég bukkantam rá a blogodra, és azt kell hogy mondjam a kedvenceim között kötöttél ki..:))) de azt kell hogy mondjam rendesen megleptél ezzel a véggel..mi az hogy drogdíler?? ezt nem hiszem el....tudod mit?? !!! ÍRJAD TOVÁBB INKÁBB!!<3
    xoxo Mizao
    ui: Nagyon tetszett a fejezeted!! meg az első is..:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Mizao!!
      Hát nagyon boldog vagyok, hogy tetszik a blogom és annak is, hogy meglepődtél... Bevallom ez volt a cél xDD Annyit el is árulok, hogy Adam fog még nekünk meglepetéseket okozni. Sőőt még más is :))))
      Sietek a kövi fejezettel! ;)
      Puszi: Vanessa <3

      Törlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés